Tanítási filozófiám
Ahogy azt már a Bemutatkozó lapon is említettem, a matematika mindig is közel állt hozzám. Hiszek abban, hogy rengeteget köszönhetek a volt tanítónénimnek, aki a számokhoz, szöveges feladatokhoz, szorzásokhoz, osztásokhoz való hozzáállásával és lelkesedésével mindenkivel megszerettette a matematikát, beleértve engem is. Sokszor eszembe jut, hogy mi lenne velem, ha nem nála tanulom meg az alapokat. De ha az ovis éveimre visszatekintek, már akkor is imádtam logikai feladatokat megoldani, és mindig érdeklődve hallgattam, amikor a bátyám és anyukám együtt tanultak a matek órákra.
A későbbiekben is szerencsés voltam, hiszen mindvégig fantasztikus matematikatanáraim voltak. Bár velem is előfordult, hogy épp félve mentem be a tanterembe egy-egy óra vagy dolgozat előtt. A többi tantárgyat is figyelembe véve, voltak tanárok, akiket kedveltem, és ők meg is szerettették velem az általuk tanított tantárgyat, voltak olyanok, akiknek az órájára sokszor görcsösen és félve mentem be, de ami a legfontosabb, hogy mindegyikőjüket tiszteltem, és tisztelem a mai napig.
Kedves volt némettanáromat példaképemnek is nevezhetném, hiszen az ő pedagógusi nevelése, emberiessége, motiválása és lelkesedése irigylésre méltó. Számomra teljesen nyilvánvaló, hogy ha nem őt kaptam volna kilencedik osztályosként némettanáromnak, mint kezdő németes, biztosan nem szeretem meg ennyire a német nyelvet, és nem ezt választom érettségin kötelező idegen nyelvnek. Ő volt az a tanár, aki még a leggyengébb és leglustább tanulókat is rávette a tanulásra, és ráeszméltetett minket arra, hogy igenis fontos az idegen nyelv. Ebből is látszik, hogy egy tanárnak nem csak az a feladata, hogy 45 perc alatt leadja az új száraz anyagot, hanem személyiségformáló, motiváló és nevelő céllal, szándékkal is rendelkezniük kell. A diákok nap mint nap találkoznak a tanáraikkal, akiktől rengeteget tanulhatnak, és viselkedésük hat rájuk. Mondhatni mintaként állnak a tanítványok előtt, és ezt ki is kell használni.
Tanítási gyakorlatom még nem sok van, sőt, osztály vagy csoport szinten még semennyi. Azonban arról vannak elképzeléseim, hogy hogyan fogok majd tanítani, és hogy milyen dolgok által leszek "jó tanár".
Sokszor hallom másoktól, hogy nagyon nehéz utat választottam, hiszen a matematikát kevés diák szereti, valamint a legutáltabb tanárok a matematikatanárok. Azonban úgy gondolom, hogy a matematika mindenkinek átadható úgy, hogy megértse azt, és szeretném, ha nem is az egészet, de egy kis részét megszeretné. Ha mindenkinek a saját kis "nyelvén" beszélünk, saját példákkal magyarázunk, a maga kis tempójában építkezünk, akkor könnyebben átadhatjuk a tudást, és a legfontosabb, hogy megértsék az összefüggéseket. Ehhez nagyon fontos az is, hogy meglegyenek a megfelelő alapok, amikre később építkezhetünk. Ezek nélkül hiába kezdünk bele egy új anyagba. A matematika az egyik leghierarchikusabban felépülő tantárgy, amelynél, ha az elején elvesztél, hiábavaló a továbbhaladás, nem fogsz érteni semmit. A matematikában nagyon fontos a szemléltetés. Én azt vallom, hogy bármilyen szöveges feladatnál, ha tudunk, rajzoljunk. Rengeteget segít a feladat értelmezésében, a gondolatmenet elindításában.
Ezért is tartom fontosnak, hogy minden új résznél közösen felelevenítsük és átbeszéljük a diákokkal, az előzetes ismereteket. Ezeket páros vagy csoportmunkában is meg lehet oldani, valamint rengeteg online alkalmazás is segítséget nyújthat. Például: Kahoot, Socrative - ahol egy előzetes tudást felelevenítő kis kvízt oldhatnak meg a diákok; WordArt, Taxedo - ahol szófelhőket készíthetnek a diákok.
Ami az órák hangulatát illeti, szeretném, ha kellemes, barátságos légkör alakulna ki, ahol senki nem érzi magát kellemetlenül, senki nem szorong. Ha valaki lemarad, merjen szólni, és segítséget kérni. Nem az a legfontosabb számomra, hogy mindent időben leadjak, ne csússzak el, hanem az, hogy mindenki értsen mindent, és kihozza magából a maximumot.
A későbbiekben is szerencsés voltam, hiszen mindvégig fantasztikus matematikatanáraim voltak. Bár velem is előfordult, hogy épp félve mentem be a tanterembe egy-egy óra vagy dolgozat előtt. A többi tantárgyat is figyelembe véve, voltak tanárok, akiket kedveltem, és ők meg is szerettették velem az általuk tanított tantárgyat, voltak olyanok, akiknek az órájára sokszor görcsösen és félve mentem be, de ami a legfontosabb, hogy mindegyikőjüket tiszteltem, és tisztelem a mai napig.
Kedves volt némettanáromat példaképemnek is nevezhetném, hiszen az ő pedagógusi nevelése, emberiessége, motiválása és lelkesedése irigylésre méltó. Számomra teljesen nyilvánvaló, hogy ha nem őt kaptam volna kilencedik osztályosként némettanáromnak, mint kezdő németes, biztosan nem szeretem meg ennyire a német nyelvet, és nem ezt választom érettségin kötelező idegen nyelvnek. Ő volt az a tanár, aki még a leggyengébb és leglustább tanulókat is rávette a tanulásra, és ráeszméltetett minket arra, hogy igenis fontos az idegen nyelv. Ebből is látszik, hogy egy tanárnak nem csak az a feladata, hogy 45 perc alatt leadja az új száraz anyagot, hanem személyiségformáló, motiváló és nevelő céllal, szándékkal is rendelkezniük kell. A diákok nap mint nap találkoznak a tanáraikkal, akiktől rengeteget tanulhatnak, és viselkedésük hat rájuk. Mondhatni mintaként állnak a tanítványok előtt, és ezt ki is kell használni.
Tanítási gyakorlatom még nem sok van, sőt, osztály vagy csoport szinten még semennyi. Azonban arról vannak elképzeléseim, hogy hogyan fogok majd tanítani, és hogy milyen dolgok által leszek "jó tanár".
Sokszor hallom másoktól, hogy nagyon nehéz utat választottam, hiszen a matematikát kevés diák szereti, valamint a legutáltabb tanárok a matematikatanárok. Azonban úgy gondolom, hogy a matematika mindenkinek átadható úgy, hogy megértse azt, és szeretném, ha nem is az egészet, de egy kis részét megszeretné. Ha mindenkinek a saját kis "nyelvén" beszélünk, saját példákkal magyarázunk, a maga kis tempójában építkezünk, akkor könnyebben átadhatjuk a tudást, és a legfontosabb, hogy megértsék az összefüggéseket. Ehhez nagyon fontos az is, hogy meglegyenek a megfelelő alapok, amikre később építkezhetünk. Ezek nélkül hiába kezdünk bele egy új anyagba. A matematika az egyik leghierarchikusabban felépülő tantárgy, amelynél, ha az elején elvesztél, hiábavaló a továbbhaladás, nem fogsz érteni semmit. A matematikában nagyon fontos a szemléltetés. Én azt vallom, hogy bármilyen szöveges feladatnál, ha tudunk, rajzoljunk. Rengeteget segít a feladat értelmezésében, a gondolatmenet elindításában.
Ezért is tartom fontosnak, hogy minden új résznél közösen felelevenítsük és átbeszéljük a diákokkal, az előzetes ismereteket. Ezeket páros vagy csoportmunkában is meg lehet oldani, valamint rengeteg online alkalmazás is segítséget nyújthat. Például: Kahoot, Socrative - ahol egy előzetes tudást felelevenítő kis kvízt oldhatnak meg a diákok; WordArt, Taxedo - ahol szófelhőket készíthetnek a diákok.
Ami az órák hangulatát illeti, szeretném, ha kellemes, barátságos légkör alakulna ki, ahol senki nem érzi magát kellemetlenül, senki nem szorong. Ha valaki lemarad, merjen szólni, és segítséget kérni. Nem az a legfontosabb számomra, hogy mindent időben leadjak, ne csússzak el, hanem az, hogy mindenki értsen mindent, és kihozza magából a maximumot.
 |
| Ne feledd! Egy jó rajz, nagyon sokat segít! |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése